Szalmapennant papagáj
(platycercus flaveolus)

Ausztrál laposfarkú papagájok közé tartozik. Legjobban a sárgahasú rozellára hasonlít, de lényegesen gyakrabban fordul elő tenyészetekben.

Minimális helyigénye:
- egyedül tartva: 50 x 80 cm alapterületű 80 cm magasságú
- párban tartva: 70 x 200 cm alapterületű 150 cm magasságú
- volierben együtt tartható sándorfélékkel, nimfával, polytelis fajokkal stb,
több pár, illetve rozellafélékkel nem tartható közös volierben

Tápláléka:
- vörösköles, fehérköles, sárgaköles, fénymag, zab, csíkos és fekete napraforgó, szeklice,
kevés kendermag, fürtösköles, cirok, búza, árpa, dió, mogyoró,
- sárgarépa, alma, gyümölcsök, fűfélék, kevés saláta
- lágyeleség, időnként főtt tojás, sajt

A beszédkészségére, utánzási szokásaira a pennantokra jellemzők igazak. A tojó többet fütyül, mint a p.elegans tojója, így ennek alapján ivari különbségre nem lehet következtetni. A tojó test és csőr mérete kisebb, a mellén lévő narancsos folt kiterjedtebb. Tartása, tenyésztése megegyezik a p. elegans/ pennant papagájnál leírtakkal. A fiatal madarak halványabb színezetűek, mint a szűlők, szárnyuk pikkelyezettsége elmosódottabb .Két éves korukra válnak ivaréretté.