Mocsári hód (nutria) tartása

Hobbi parkunkban nem olyan régen találhatóak meg, de egész rövid idő alatt a szívünkbe lopták magukat. Mivel ők is hódok, számukra elengedhetetlen a víz, melybe szeretnek fürdeni, és legszívesebben ott folytatják életfolyamataikat (evés, pihenés, ürítés).
Hazánkban néhány évtizede bundájáért és húsáért tenyésztették, napjainkban inkább érdekesség, hobbiállat.

Szeretnek rágni, ásni, ezért célszerű olyan helyet kialakítani számukra, ahonnan nem tudnak kikaparni, illetve a fa részeket természetesen könnyen le bírják darálni, ezért fém rács és tartórendszer javasolt. Ha tehetjük nagy vízfelületet biztosítsunk számukra, amit vagy sűrűn cserélünk, vagy folyamatos friss víz utánpótlásával (patakszerű vízfolyás) oldhatjuk meg tartásukat.
A dróthálón is meglepő ügyességgel másznak, ezért vagy lefedjük kifutójukat, vagy lemezeléssel meggátolhatjuk szökésüket ( ha nem találnak fogódzót, akkor nem tudnak kimászni)

Felnőtt hím akár a 12 kg-ot is elérheti, alapszíne vadas (szürkésbarna), parkunkban színmutációikat tartjuk, fekete és az ún. kuba színű egyed alkot párt.
Hátsó lábaik úszóhártyásak, amik a vizi közlekedésben segítik őket, de nem annyira vízhezkötöttek, mint a jól ismert "laposfarkú" folyami hód. Nem építenek várakat és természetes körülmények között is sok időt töltenek a szárazon.
Első lábaikat nagyon ügyesen, kézként használják evéshez, kaparáshoz, mászáshoz.
Az évszakok változását jól követik.

Ellátásuk:

- gabonafélékből álló alapkeverék (kukorica, búza, zab), napraforgóval, takarmányborsóval kiegészítve (szinte minden ehető magot megeszik, nálunk a kukoricát részesítik elönybe
- naponta valamilyen zöldség és/vagy gyümölcs (alma, barack, dinnye, szilva, cseresznye, körte, répa, káposzta stb.)
- kis mennyiségben jó minőségű fű vagy hereszéna